Már az őskorban is figyelmesek lettek az emberek az állandó égi jelenségekre. A nappalok és éjszakák váltakozásaira, az évszakok váltakozásaira, sőt, még a hold ciklikusságát is felfedezték.

A bolygók és a csillagok állása alapján tájékozódtak

A bolygók és csillagok állása alapján tájékozódtak és az alapján határoztak meg szinte mindent. Az egyik legalapvetőbb idő mértékegység a nap lett, ezt elég egyértelműen be tudták határozni.

A holdciklus 29 és fél napos ismétlődései eredményezték a hónapok kialakulását, persze kisebb-nagyobb csúszásokkal, és az évszakok rotálódása eredményezte az évek kialakulását.

Honnan ered a hét

Sem a bolygók, sem a csillagok, sem az égitestek mozgásához, vagy ciklusaihoz nem köthető a hetes szám. Feltehetően egy zsidó szokásból ered a hét elnevezés, ugyanis a zsidók minden hetedik napon sabbath-ot tartottak, azaz pihenőnapot.

A kisebb időmérő felosztások, azaz, hogy egy nap 24 órából, egy óra 60 percből, és egy perc 60 másodpercből áll, nagy valószínűséggel az ősi babiloniaknak köszönhetjük. Érdekes tény, hogy egy nap 24 óra helyett csupán 23 és háromnegyed órából áll, és ennek az eltérésnek köszönhetően alakulnak ki 4 évente a szökőévek, azaz, hogy a február nem 28, hanem 29 napig tart.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük