A folyók alapvetően hegyek, vagy más egyéb magaslati földrészeken alakulnak ki, ahol az esővíz, vagy a forrásvíz a mélyből a felszínre törve összegyűlik kis erekbe. Az így felhalmozódó vízmennyiség elkezd a hegy tetejétől az alacsonyabban fekvő részek, azaz a hegylába felé folyni. Az ilyen kialakult kezdetleges folyót érnek hívjuk.
Öt kategóriába sorolhatjuk a folyóvizeket
A folyóvizeket attól függően, hogy egy adott szakaszukon mennyi víz folyik át adott idő alatt, öt különböző kategóriába sorolhatjuk. Ha az ér útja során elegendő esővizet tud gyűjteni, vagy összekapcsolóik más erekkel, csermely lesz belőle.
A csermelyt követi a patak, azt a folyó, majd a legmagasabb állapot a folyam. Minden ilyen szintlépéshez az szükséges, hogy a kis folyó elegendő erőforrást tudjon összegyűjteni.
Ezeknek a vizeknek a sodrása folyamatosan formálja a partot, ugyanis a kisebb köveket és üledékeket elsodorják, majd a folyó későbbi szakaszán, ahol lassul és gyengül a sodrás leteszik. A magas területeken, ahol a folyónak gyors és erős sodrása van, V alakú völgyeket alakítanak ki a puha kőzetben.
Általában a folyók más folyókba torkollanak, melyek kialakítják a folyamokat, azok pedig tengerekbe, óceánokba futnak. A világ leghosszabb folyója az Amazonas a maga 6850 kilométeres hosszával.
