Ki nyeri a versenyt a humanoid robot fejlesztésében?

Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és én egy robotot készülök megismerni. A Unitree, egy kínai vállalat által épített G1 humanoid robot bemutatására kaptam meghívást a Hannover Messe rendezvényen, amely a világ egyik legnagyobb ipari vására. A G1 körülbelül 130 cm magas, ami kisebb és megfizethetőbb, mint más piacon elérhető humanoid robotok. A robot mozgékonysága és ügyessége annyira lenyűgöző, hogy a róla készült táncos és harcművészeti videók vírusként terjedtek el az interneten. Ma a G1-t Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Pedro elmondja, hogy a vásárlóknak minden G1-et programozniuk kell az autonóm funkciók beállításához. Az emberek, akik elhaladnak a robot mellett, megállnak, és aktívan próbálnak kapcsolatba lépni vele, ami sok más gépre nem mondható el a hatalmas konferenciateremben. Kezet akarnak fogni vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha nekik ütköznek. Van valami az emberi formájában, ami, bár kicsit különös, mégis megnyugtatja az embereket.

A Unitree csak az egyik a sok olyan vállalat közül, amely a világ különböző pontjain humanoid robotokat fejleszt. A potenciál hatalmas – a vállalkozások számára olyan munkaerőt ígér, amely nem igényel szabadságot vagy bérnövelést. Emellett a legjobb háztartási eszköz lehetne, hiszen ki ne szeretne egy gépet, ami elvégzi a mosást és bepakolja a mosogatót? Azonban a technológia még nem áll készen erre. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta jelen vannak a gyárakban és raktárakban, az ottani munkakörülmények kontrollálhatóak és a munkások biztonságban tarthatók. Az emberi formájú robotok bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal bonyolultabb feladat. Ahhoz, hogy hasznosak legyenek, a humanoid robotoknak erősnek kell lenniük, ami viszont potenciálisan veszélyessé is teheti őket – egyszerűen az, hogy rossz időben eldőlnek, máris kockázatot jelenthet. Rengeteg munka vár még azokon a mesterséges intelligencia rendszereken, amelyek ilyen gépeket irányítanának. A Unitree szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „a mesterséges intelligencia egyszerűen még nem érte el az áttörési pillanatát”. Jelenleg a G1-et kutató intézetek és technológiai cégek számára értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják a fejlesztésekhez.

A vállalkozók jelenleg a humanoid robotok raktárakba és gyárakba való alkalmazására összpontosítanak. Az egyik legismertebb példa Elon Musk, aki a Tesla autógyár keretein belül dolgozik egy humanoid roboton, az Optimus-on. Januárban bejelentette, hogy „több ezer” robotot fognak gyártani ebben az évben, és azt várja, hogy hasznos feladatokat látnak el a Tesla gyárakban. Más autógyártók is hasonló irányt követnek, például a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-től, amelyet 2021-ben vásároltak meg.

Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 humanoid robotot fejlesztő vállalatot követ nyomon. Ha a definíciót szélesebbre vesszük, és a két karos, de kerekeken közlekedő robotokat is figyelembe vesszük, akkor több mint 100 céget vizsgál. Andersson úgy véli, a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A robotika ellátási lánca és az egész ökoszisztéma hatalmas Kínában, és nagyon könnyű a fejlesztéseket iterálni és kutatást végezni” – mondja. A Unitree ezt az előnyt hangsúlyozza – a G1 ára 16 000 dollár (kb. 12 500 font), ami olcsónak számít egy robot esetében. Andersson rámutat, hogy a befektetések az ázsiai országok javára billennek. A STIQ legutóbbi jelentése szerint szinte 60%-át a humanoid robotokra vonatkozó összes finanszírozásnak Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a fennmaradó részének legnagyobb részét vonzza. A kínai vállalatok számára a nemzeti és helyi kormányzat támogatása is előnyös, például Sanghajban állami támogatású képzőközpont működik, ahol tucatnyi humanoid robot tanulja meg a feladatok elvégzését.

De hogyan tudják az amerikai és európai robotgyártók ezt a versenyt megnyerni? A bristoli Bren Pierce három robotikai vállalatot alapított, a legújabb, a Kinisi pedig most indította el a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában történik. „A probléma, amivel egy európai vagy amerikai cég szembesül, hogy az összes alkatrészt Kínából kell beszereznie. Így aztán ostobaság lenne az összes motort, akkumulátort, ellenállást megvenni, majd a világ másik felére szállítani, amikor mindezt egyszerűen ott is összeszerelhetnénk” – mondja. Pierce a költségek csökkentése érdekében nem törekszik a teljes humanoid formára. A raktárakba és gyárakba tervezett KR1 nem rendelkezik lábakkal. „Ezek a helyek mind sík padlóval rendelkeznek. Miért akarná valaki a bonyolult formáért a plusz költségeket, amikor egyszerűen egy mobil alapon is elhelyezheti?” – kérdezi.

A KR1 tervezése során Pierce törekszik arra, hogy lehetőség szerint tömegtermelt alkatrészeket használjon – a kerekek például olyanok, mint amilyenek egy elektromos rollerhez valók. „A filozófiám az, hogy a lehető legtöbb dolgot próbálj meg készleten megvásárolni. Tehát az összes motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk, kameránk mind kereskedelmi forgalomban kapható, tömegtermelt alkatrészek” – mondja. Mint a Unitree versenytársai, Pierce is úgy véli, hogy a valódi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy együttműködjenek az emberekkel. „Sok cég gyárt nagyon fejlett robotokat, de aztán szükség van egy doktorira a robotikában ahhoz, hogy telepíteni és használni lehessen” – mondja. „Amit próbálunk tervezni, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amit a hétköznapi raktári vagy gyári munkás is képes megtanulni pár óra alatt” – teszi hozzá. A KR1 képes egy feladatot elvégezni, miután egy ember 20 vagy 30 alkalommal végigvezette rajta. Az idei évben a KR1-et pilot ügyfeleknek adják tesztelésre.

De vajon a robotok valaha is kilépnek a gyárakból az otthonokba? Még a legoptimistább Pierce is úgy véli, hogy ez

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do