Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, még a goldnál is ritkább
Az első holdi kőzetminták, melyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba – Kínából kölcsönözve. Ezek a kis szemcsék most egy biztonságos helyen, egy magasan védett létesítményben találhatóak Milton Keynes-ben, ahol a tudósok már szemügyre is vették őket. Professor Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyságban egyedüliként kapott hozzáférést ezekhez a rendkívül ritka anyagokhoz, úgy véli, hogy ezek „értékesebbek, mint az aranypor”. Szavai szerint senki a világon nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, így számára ez óriási megtiszteltetés és kivételes lehetőség.
Professzor Anand csapata reméli, hogy a holdi por elemzésével alapvető kérdésekre kaphatnak választ a Hold keletkezéséről és a Föld korai éveiről. A mikroszkopikus szemcsékben talán bizonyítékok rejtőznek arra vonatkozóan, hogy a Hold a Földdel ütközött, Mars méretű bolygó maradványaiból alakult ki 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A Kínai Űrkutatási Hivatal 2020-ban a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be a kőzetmintákat, amikor a szonda egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyen landolt. A robotkar a talajba fúrva összegyűjtött 2 kilogramm anyagot, amely egy kapszulában tért vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a modern űrverseny vezető szereplőjévé emelte.
A holdi por minták átadását követően, a nemzetközi együttműködés hagyományainak megfelelően, Kína először adott lehetőséget hét nemzetközi kutatónak, hogy hozzáférjenek ezekhez az anyagokhoz, lehetővé téve új felfedezések megtételét. A professzor a múlt héten Pekingben egy ünnepélyes ceremónia keretében vette át a mintákat, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal is. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennék – és Kína nagyon előrébb tart a mi űrprogramjainkhoz képest” – mesélte.
A professzor a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában vitte haza a rendkívül értékes kincset. Az Open University laboratóriumában Milton Keynes-ben, a kutatók ragasztós szőnyegre léptek, hogy letisztítsák a cipőiket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit öltöttek magukra. A szigorúan védett környezetben elengedhetetlen a tökéletes tisztaság, hogy elkerüljék a szennyeződéseket, mivel ha földi anyagok keverednek a földön kívüli részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a minták elemzését.
A laboratóriumban, ahol a mintákat őrzik, professzor Anand egy zárható tárolóból előhúz egy zipzáros tasakot, amely három, ékszertartó doboz méretű konténert tartalmaz. Mindegyikben egy átlátszó fiola található, amit sötétszürke por borít. Bár első pillantásra nem tűnik soknak, a professzor hangsúlyozza, hogy ez a 60 mg elegendő lesz ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, hiszen a csapatuk a mikroszkopikus anyagokkal való munkára specializálódott.
A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozni fog a mintákon, amikor a fiolákat megnyitják. 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy valami közvetlenül a hold felszínéről származó anyagon dolgozhat. “Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miután bemutatta, hogyan vág meteorokat gyémánt vágóval. “De ideges is vagyok, mert nem sok minta áll rendelkezésre, és nem igazán tudnak újabbat szerezni. Nagy tét van” – tette hozzá.
A minták előkészítése után további laboratóriumokba kerülnek, ahol különböző eszközökkel vizsgálják majd őket. Az egyik laborban egy bonyolult cső- és szeleprendszerrel ellátott gép található, amely segít a por részecskék felmelegítésében 1400 Celsius-fokra, hogy kinyerjék a szén, nitrogén és nemesgázokat. Professzor Anand úgy véli, hogy az ő laboratóriumuk kiválasztásának egyik oka éppen a gép egyedisége volt.
A kutatásra egy év áll rendelkezésükre, és a végső elemzési folyamat valószínűleg a minták megsemmisüléséhez vezet. Kína azonban a Chang’e 5 misszió óta tovább lépett: 2024-ben a Chang’e 6 küldetés keretében a Hold túlsó oldaláról is hoztak vissza mintákat, amelyek sötét vulkáni lávafolyások nyomait rejthetik. “Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta professzor Anand, aki szerint sokan a hírnevet az Apollo-missziók által visszahozott minták feldolgozásával szerezték meg. “Remélem, hogy más országok is követik majd a példát” – tette hozzá.
Ezeket is érdemes megnézni
Ki nevezte Széchenyit a legnagyobb magyarnak és miért?
Nyugaton a helyzet változatlan: A szereposztás elemzése
