Elpusztíthatja egy hatalmas vulkánkitörés a mesebeli görög szigetet?

Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely a világ egyik legismertebb turisztikai célpontja, most nem csupán a lenyűgöző tájai és ínycsiklandó ételei miatt kerül a figyelem középpontjába, hanem a potenciálisan pusztító vulkáni aktivitás miatt is, amely a sziget alatt rejtőzik. A sziget látképe a meredek sziklákkal és a fehérre meszelt falú házakkal kétségtelenül varázslatos, de a föld alatt, a vulkáni magmák és a tektonikus lemezek mozgása folytán egy hatalmas robbanás kockázata is leselkedik ránk. Az utóbbi hetekben, amikor a szigetet földrengések sorozata rázta meg, a lakosság közel fele elhagyta Santorinít, ami éles emlékeztető volt arra, mennyire sebezhető a terület a természeti katasztrófákkal szemben.

A brit királyi kutatóhajó, a Discovery fedélzetén a tudósok éppen arra a feladatra készülnek, hogy felderítsék a vulkáni aktivitás okait és következményeit. Prof. Isobel Yeo, a Brit Nemzeti Óceánográfiai Központ szakértője, aki a rendkívül veszélyes tengeri vulkánok kutatásával foglalkozik, vezeti a küldetést. Az expedíció célja, hogy megértsék, milyen jelek utalhatnak egy közelgő vulkánkitörésre. A tudósok a múltban tapasztalt vulkáni aktivitásokat tanulmányozva igyekeznek megjósolni a jövőbeli eseményeket. Santorini utolsó kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is volt egy nyugtalanító időszak, amikor a magma a vulkán kamráiba áramlott, és a sziget „megduzzadt”.

A kutatók a mély tengerfenéken található hidrotermális szellőzők megfigyelése során próbálnak válaszokat találni. Ezek a forró vízforrások, amelyek a vulkánok közelében találhatók, különösen érdekesek, mivel nemcsak a vulkán aktivitását, hanem a környező ökoszisztémát is befolyásolják. A kutatás során a robot, amelyet a hajóról irányítanak, a tengerfenékhez süllyed, hogy különféle anyagokat gyűjtsön össze. Ez a munka segít a tudósoknak megérteni, hogy a tengervíz hogyan keveredik a magmával, és hogy ez milyen hatással van a vulkán működésére.

A kutatás során a tudósok geohazards térképeket készítenek, amelyeket a görög kormány polgári védelmi ügynöksége használhat fel. Prof. Paraskevi Nomikou, aki szintén a kutatócsoport tagja és Santoriniból származik, elmondta, hogy a vulkánok aktivitásának megértése nagyon fontos a helyi lakosság számára. A kutatások eredményei lehetővé teszik, hogy a hatóságok tájékoztassák a lakókat a vulkánok állapotáról, és feltérképezzék azokat a területeket, amelyek a kitörések idején veszélyesek lehetnek.

A közelmúltban tapasztalt földrengések világossá tették, mennyire kiszolgáltatott a sziget lakossága a természeti katasztrófáknak, és mennyire fontos a turizmus a helyi gazdaság számára. A turizmus visszaesése érzékenyen érintette az üzleteket, például a fotósokat is, akik a gyönyörű tájak miatt választják Santorinít munkájuk helyszínéül. A sziget atmoszférája, a látvány és a helyi kultúra vonzó ugyan, de a vulkán aktivitás miatti aggodalom egyre inkább jelen van a látogatók tudatában.

A tudósok munkája nem csupán a vulkánok megértésére korlátozódik, hanem a helyi közösség biztonságérzetének növelésére is. A kutatás során szerzett ismeretek segíthetnek a lakosság tájékoztatásában, és abban, hogy a helyiek jobban fel tudjanak készülni a jövőbeli eseményekre. Mindezek mellett a sziget látogatói, akik a gyönyörű tájakat keresik, továbbra is vonzónak találják a desztinációt, még a vulkán kockázatai ellenére is. A helyiek és a tudósok együttműködése kulcsfontosságú lesz a jövőbeli vulkáni aktivitás megértésében, és abban, hogy a sziget megőrizhesse varázsát a látogatók számára.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm25lz56rezo