A dinoszauruszok tömegsírjának rejtélye a Halál Folyójánál

Alberta állam buja erdeinek lejtői alatt egy monumentális tömegsír rejtőzik, amelyben több ezer dinoszaurusz maradványai találhatók. Ezek az állatok egy hirtelen pusztulás következtében kerültek a föld alá, és most egy paleontológusokból álló csoport érkezett Pipestone Creekbe, amelyet találóan a „Halál folyójának” neveznek, hogy megoldja a 72 millió éves rejtélyt: hogyan haltak meg ezek a dinoszauruszok? Az itt végzett kutatás első lépése a hatalmas kalapács súlyos csapása, amely szükséges ahhoz, hogy feltörjék azt a vastag kőréteget, amely eltakarja azt, amit Emily Bamforth professzor „paleó aranynak” nevez. Ahogy csapata elkezdi a finomabb munkát, a föld és a por rétegeinek eltávolítását, egy összevissza elhelyezkedő fosszíliákból álló csontváz fokozatosan kivilágosodik. „Az ott lévő nagy csontdarab, amit valószínűleg a csípő része,” mondja Bamforth professzor, miközben kutyája, Aster figyelmesen szemléli a környéket, hogy jelezze, ha medvét lát. „Aztán itt vannak ezek a hosszú, vékony csontok. Ezek mind bordák. És ez itt egy érdekes darab – a lábujj csontjának egy része. Ez itt pedig egy igazi rejtély – fogalmunk sincs, hogy mi lehet.”

A BBC News csapata ellátogatott Pipestone Creekbe, hogy tanúja legyen ennek a prehisztorikus temetkezési helynek és láthassa, hogyan rakják össze a kutatók a nyomokat. A helyszínről több ezer fosszíliát gyűjtöttek össze, és ezek folyamatosan új felfedezéseket generálnak. A csontok mindegyike egy Pachyrhinosaurus nevű dinoszauruszhoz tartozik. Ez a faj, valamint Bamforth professzor ásatása egy új jelentős BBC sorozatban, a „Walking With Dinosaurs”-ban szerepel, amely vizuális effektekkel és tudománnyal kelti életre ezt a prehisztorikus világot. Ezek az állatok a késő kréta időszakban éltek, és a Triceratops rokonának számítanak. Körülbelül öt méter hosszúak és két tonnásak, négy lábbal rendelkeznek, nagy fejüket pedig egy jellegzetes csontos nyakpánt és három szarv díszíti. Meghatározó jellemzőjük az orrukon található nagy kiemelkedés, amit „boss”-nak neveznek.

Az ásatási szezon éppen most kezdődött, és minden évben őszig tart. Az a kis terület, ahol a csapat dolgozik, rendkívül sűrűn tele van fosszíliákkal; Bamforth professzor becslése szerint négyzetméterenként akár 300 csont is lehet. Eddig egy teniszpálya nagyságú területet ástak ki, de a csontok ágyazata egy kilométer hosszúra nyúlik a domboldalon. „Az sűrűsége lenyűgöző,” mondja nekünk. „Úgy hisszük, hogy ez Észak-Amerika egyik legnagyobb csontágyazata.” A paleontológusok úgy vélik, hogy ezek a dinoszauruszok egy hatalmas csorda tagjaiként vándoroltak, több száz mérföldet megtéve délről észak felé, ahol a nyarakat töltötték. Az a terület, ahol most dolgoznak, sokkal melegebb éghajlatú volt, mint most, gazdag vegetáció borította, ami bőséges táplálékot nyújtott a növényevők számára.

Ez a hely nemcsak a Pachyrhinosaurus otthona volt; itt nagyobb dinoszauruszok is éltek. Két órányi autóútra, a Deadfall Hillsben, ahol a csontok a folyó partján hevernek, a kutatók egyszerűen csak összegyűjtik a már kiásott maradványokat. Itt nem szükséges ásni; a víz által kiöblített óriás csontok várják, hogy felvegyék őket. A paleontológus Jackson Sweder különösen érdeklődik egy dinoszaurusz koponyájának egy darabja iránt, amely egy Edmontosaurushoz tartozik. „Amit itt találunk, az leginkább egy kacsacsőrű dinoszaurusz,” mondja, miközben a csontok között válogat. „Ha ez tényleg koponyacsont, akkor ez egy hatalmas dinoszaurusz – valószínűleg 10 méter hosszú.” Az Edmontosaurus, egy másik növényevő, a Pachyrhinosaurushoz hasonlóan bejárta az erdőket, és segít a paleontológusoknak feltérképezni ezt az ősi tájat.

A kutatók folyamatosan újabb és újabb felfedezéseket tesznek, és a Pipestone Creek-i nyomozás során a legfontosabb kérdés az: hogyan haltak meg ennyi állat egyszerre? Bamforth professzor szerint úgy vélik, hogy a csorda egy szezonális migráció során egy katasztrofális esemény áldozata lett, amely szinte teljesen kiirtotta őket. Minden jel arra utal, hogy ez a katasztrofális esemény egy hirtelen árvíz volt, amelyet valószínűleg egy hegyi vihar okozott, és a víz elárasztotta a csordát. „Ezek az állatok nem tudtak gyorsan mozogni a hatalmas számuk miatt, és nagyon nehezek voltak, így nem tudtak úszni,” mondja Bamforth. A helyszínen talált kövek mutatják a gyors folyású víz okozta üledék örvényeit, mintha a pusztítás egy pillanatra megfagyott volna az időben.

A paleontológusok számára ez a rémálom napja azonban számukra álom, hiszen minden alkalommal, amikor visszatérnek, biztosak lehetnek abban, hogy új csontokat találnak, és minden évben új felfedezéseket tesznek. Az ásatás során még rengeteg munka vár rájuk, hiszen csak a felszínt karcolták meg, és számos ősi titok vár felfedezésre. A „Walking With Dinosaurs” új sorozata május 25-én indul a BBC One-on, minden epizód elérhető lesz a BBC iPlayeren.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0k3x8lmje1o