Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímaintézkedések számára – így nyilatkozott Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek Klímaváltozási Ügynökségének korábbi vezetője a novemberi választások után. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a legfontosabb globális klímamegállapodásból, a párizsi klímaegyezményből. Ezen kívül állítólag megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járműcélokat, és gúnyosan illetője elődjének a zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteit, amelyeket „zöld új átverésnek” nevezett. Mindezek ellenére Trump hajlandó megállapodást kötni az ukrán elnökkel a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatban, és komoly érdeklődést mutatott Grönland és Kanada iránt, amelyek mindkettő gazdag kritikus ásványi anyagokban.

A kritikus ásványok beszerzése Trump hivatalba lépése óta kiemelt figyelmet kapott, mivel ezek az ásványok elengedhetetlenek az űripar és a védelem területén, de ami még érdekesebb, hogy fontos szerepet játszanak a zöld technológiák gyártásában is. Az USA zöld technológiai potenciáljának kiaknázásában Trump fókusza a kritikus ásványok megszerzésére való törekvés lehetőségeket nyithat. Trump közeli munkatársa, Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, rendkívül jól tudja, mennyire fontosak ezek az ásványok a zöld átmenet szempontjából, hiszen cégei jelentősen támaszkodnak olyan kritikus ásványokra, mint a grafit (elektromos járművekhez), lítium (akkumulátorokhoz) és nikkel (rakétákhoz).

Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmagyarázza, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványainak listája, de általában ezek ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt, amit elsősorban a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődése hajt. Az International Energy Agency előrejelzése szerint két évtizeden belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, míg a ritkaföldfémek 40%-át a tiszta energia és elektromos járművek fogják kitenni.

Musk aggodalma az ásványok beszerzésével kapcsolatban olyannyira érezhető, hogy három évvel ezelőtt Twitteren azt írta: „A lítium ára őrületes magasságokba emelkedett! A Teslának tényleg be kellene lépnie a bányászat és a finomítás területére, hacsak nem javulnak a költségek.” Az Egyesült Államok helyzetének gyengesége a ritkaföldfémek és a kritikus ásványok terén, mint a kobalt és nikkel, a 2023 decemberében közzétett amerikai kormányzati különbizottság jelentésében is szerepel. A jelentés figyelmeztetett: „Az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncához való politikai megközelítését, figyelembe véve a Kínától való függés kockázatait.”

Kína dominanciáját a piacon az tette lehetővé, hogy korán felismerték a zöld technológiák gazdasági lehetőségeit. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója hangsúlyozza, hogy Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt döntött arról, hogy melyik irányba fejlődik, és stratégiai módon törekedett nemcsak a megújuló energia, hanem az elektromos járművek fejlesztésére is. Jelenleg Kína a világ ritkaföldfém-termelésének 60%-át, a feldolgozásának pedig közel 90%-át adja, ami miatt domináló szereplővé vált ezen a piacon.

Trump motivációja, mint Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology professzora is megjegyzi, az a félelem, hogy hátrányos helyzetbe kerül. A feldolgozási szakasz, amely a legjövedelmezőbb része a vállalkozásoknak, Kínának jelentős bevételt hoz. A kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok késlekedik-e ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja ezt a szektort. Míg a Biden-adminisztráció támogatta a zöld technológiai iparágakat az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével, Trump legutóbbi lépései a kritikus ásványok biztosítására azt jelzik, hogy talán most már a felfelé irányuló folyamatokra is nagyobb figyelmet fordítanak.

A szakértők szerint Trump egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletét” terjesztheti elő, amely további befektetéseket irányozhat elő e cél érdekében. A rendelet részletei még nem világosak, de szakértők szerint magában foglalhatja a bányászat felgyorsításához szükséges intézkedéseket, például a engedélyek gyorsított kiadását és a feldolgozóüzemek építéséhez szükséges befektetések elősegítését is. Mindezek ellenére az Egyesült Államok nemzetközi klímapolitikában betöltött szerepe továbbra is kétséges, és a klímatudomány területén dolgozók számára Trump nem számít környezetvédőnek. Az azonban világos, hogy ő nem a környezeti örökségére, hanem inkább gazdasági örökségére összpontosít.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo