Az idegen élet felfedezése és hatásai az emberiségre
A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem sokszor mélyen meg is változtatják a gondolkodásmódunkat, hiszen rávilágítanak a Univerzumban elfoglalt helyünkre. Egy ilyen mérföldkő volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, és most egy újabb jelentős pillanat küszöbén állunk: a K2-18b nevű bolygón olyan gáz nyomaira bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezető kutatója szerint ez a felfedezés közelebb hozhat minket ahhoz a kérdéshez, hogy létezik-e élet más világokon, és ezzel együtt az is, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban.
Az űrkutatás történetében sokáig a Mars volt a figyelem középpontjában, azonban 1992 óta, amikor felfedezték az első, más csillag körül keringő bolygót, a fókusz egyre inkább elmozdult a távoli égitestek felé. Azóta közel 6000 exobolygót azonosítottak, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajtuk, ami az élet alapvető feltétele. Azok a bolygók, amelyek a csillagok „Goldilocks zónájában” találhatók, éppen megfelelő távolságra helyezkednek el, hogy támogassák az életet.
Prof. Madhusudhan és csapata a K2-18b atmoszférájának kémiai összetételét vizsgálta, és ez a felfedezés a NASA James Webb Űrteleszkópjának köszönhető, amely a világ legnagyobb és legfejlettebb űrteleszkópja. A Webb képes volt észlelni a bolygó légkörében található gázokat, de a kutatók tisztában vannak azzal, hogy a további bizonyítékok megszerzése érdekében még sok munka áll előttük. Prof. Madhusudhan két éven belül szeretné bizonyítani a biosignatúrák létezését a K2-18b környezetében, ami azonban nem fog tömeges ünneplést eredményezni, hanem inkább újabb tudományos vitákat indít el a felfedezések értelmezéséről.
A tudományos közösség folyamatosan gyűjti az adatokat, és ahogy egyre több atmoszférát vizsgálnak, úgy a konszenzus fokozatosan elmozdulhat a más világokon való élet létezésének valószínűsége felé. Az Edinburgh-i Egyetem csillagásza, Catherine Heymans szerint a távcsöveken végzett további megfigyelések segíthetnek tisztábban látni a bolygók atmoszférájának kémiai összetételét. Azonban a kérdés, hogy van-e élet, továbbra is nyitott marad, és a tudósok számára kihívást jelent a bizonyítékok értelmezése.
A tudományos felfedezések sorozata, amely az élet lehetőségét célozza meg a saját naprendszerünkön belül, szintén folytatódik. Az ESA ExoMars rover 2028-as indítása célja, hogy jeleket keressen a múltbeli és esetleg jelenlegi életre a Mars felszíne alatt. Kínának is van egy hasonló küldetése, a Tianwen-3, melynek célja, hogy mintákat gyűjtsön és visszahozzon a Földre. Ezen kívül a NASA és az ESA űrszondái is úton vannak a Jupiter jégsapkák alatt található óceánok felfedezésére, bár ezek a küldetések nem kifejezetten az élet megtalálására összpontosítanak.
A felfedezések során felmerül a kérdés, hogy vajon az egyszerű életformák létezése mennyire valószínű a galaxisunkban. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy ha a felfedezések megerősítést nyernek, akkor az egyszerű életformák „meglehetősen gyakoriak” lehetnek, de a komplex életformák megjelenése sokkal nehezebb kérdés. A Royal Astronomical Society helyettes ügyvezetője, Dr. Robert Massey is egyetért, miszerint a bonyolult életformák kialakulásának valószínűsége sokkal alacsonyabb, mint az egyszerű életformáké.
A tudományos közösség véleménye szerint a más világokon való élet felfedezése nem csupán tudományos, hanem kulturális és társadalmi változásokat is hozhat. Prof. Madhusudhan hangsúlyozza, hogy ha egyszer valóban felfedezzük az életet, az gyökeresen megváltoztatja az emberi pszichét, és újraértelmezi az emberi lét jelentését az Univerzumban. A társadalmi hatások óriásiak lesznek, és segíthetnek elmosni a politikai, nyelvi és földrajzi határokat is, ahogy ráébredünk, hogy mindannyian egy nagyobb dolog részei vagyunk.
A tudósok most, soha nem látott mértékben kutatják az élet lehetőségét más világokon, és a rendelkezésükre álló technológiai eszközök is elképesztőek. Sokan úgy vélik, hogy nem az a kérdés, hogy felfedezzük-e az életet, hanem hogy mikor. Az alien élet felfedezésének tudományos jelentősége mellett az is fontos, hogy a felfedezés reménnyel tölti el az emberiséget, és új perspektívákat nyithat meg a jövőben.
Ezeket is érdemes megnézni
A Pegasus kémprogram gyártóját 167 millió dollárra bírságolták a WhatsApp feltöréséért
A Fed a vámtarifák bizonytalansága miatt nem változtatott a kamatokon
