Egészség,  Hírek

Veszélyben a mesebeli görög sziget: egy hatalmas vulkánkitörés fenyegetése

Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely a világ egyik legismertebb turisztikai célpontjának számít, a meredek sziklák tetején fekszik, és évről évre milliókat vonz. Az idilli fehér falvakkal, gyros éttermekkel és gazdag vulkanikus talajon fekvő szőlőültetvényekkel borított táj azonban alattomos veszélyt rejt magában: a régi vulkánok működése és a földrengések által okozott kockázatok. Az utóbbi hónapokban Santorini szigetén több földrengés is történt, ami arra késztette a lakosok közel felét, hogy elhagyja otthonát a biztonság érdekében. Ilyen körülmények között a tudósok egy új, izgalmas küldetésre indultak, hogy feltárják a vulkánok működését és a lehetséges következményeket.

A brit National Oceanography Centre vulkanológiai szakértője, Prof. Isobel Yeo vezeti a kutatást a Discovery nevű brit kutatóhajón, amely a sziget közelében végez geológiai vizsgálatokat. A hajó fedélzetén a tudósok arra próbálnak választ találni, hogy mennyire veszélyes a következő nagyobb vulkánkitörés, figyelembe véve a sziget alatt zajló geológiai folyamatokat. Santorini legutóbbi kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is tapasztaltak már „nyugtalansági időszakot”, amikor a magma beáramlott a vulkán kamráiba, és a sziget „megnőtt”.

A kutatás célja, hogy feltérképezzék azokat a szubmarin vulkánokat és hidrotermális rendszereket, amelyek a sziget alatt és környékén működnek. A tudósok a tengerfenéken lévő forró gázkidobó helyeket vizsgálják, amelyek gyakran közel találhatók a vulkánokhoz. A kutatás során egy speciálisan kifejlesztett robotot használnak, amely képes a tengerfenéken mintákat gyűjteni. Isobel megjegyzi, hogy ezen a területen még nagyon keveset tudunk, és hogy az ilyen típusú vulkánok, amelyek a víz alatt helyezkednek el, sokkal több figyelmet érdemelnek.

A Discovery hajó a Santorini kalderáját és a Kolombo vulkánt vizsgálja, amely a sziget északkeleti részén található. Bár a két vulkán nem várhatóan hamarosan kitör, a szakértők szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a jövőbeli kockázatokat. Az expedíció során gyűjtött adatokat és geohazards térképeket készítenek, amelyek segíthetnek a görög kormány vészhelyzeti ügynökségének a terület biztonsági intézkedéseinek kidolgozásában. A kutatás célja, hogy tájékoztassa a helyi lakosságot a vulkánok aktivitásáról, és meghatározza azokat a területeket, amelyek a kitörés idején hozzáférhetetlenek lesznek.

A kiküldetés során a tudósok éjjel-nappal dolgoznak, hogy minél több mintát és adatot gyűjtsenek. John Jamieson, a kanadai Memorial University professzora, bemutatta a forró gázkidobó helyekből származó vulkáni köveket, amelyek sok érdekes információt hordoznak a vulkán belsejében zajló folyamatokról. A kutatás során a tudósok a föld belsejében lévő folyadékok mozgását vizsgálják, és próbálják kideríteni, hogy a tengervíz és a magma keveredése hogyan befolyásolja a vulkán aktivitását.

A legutóbbi földrengések rávilágítottak arra, hogy Santorini lakói mennyire kiszolgáltatottak a természeti katasztrófáknak, és mennyire függnek a turizmustól. Az emberek aggodalmát fejezik ki a sziget vulkáni tevékenysége miatt, és sokan úgy vélik, hogy pontosabb tudományos információk segíthetnének megnyugtatni a látogatókat. A turisták, akik a szigetre látogatnak, még mindig vonzódnak a hely varázsához, és sokan a vulkán közelében szeretnének házasságot kötni, mint például egy friss házas pár, aki a vulkáni tájban keresett romantikus hátteret.

Santorini tehát nem csupán egy gyönyörű hely, hanem egy olyan terület is, ahol a tudományos kutatás és a vulkáni aktivitás folyamatosan formálja a jövőt. A tudósok elkötelezettek amellett, hogy megértsék a vulkánok működését, és hogy a helyi közösséget tájékoztassák a lehetséges kockázatokról, hogy a sziget lakói és látogatói is biztonságban érezhessék magukat. Az ilyen kutatások fontossága nem csupán a tudományos közösség számára nyilvánvaló, hanem mindazok számára is, akik a szigeten élnek vagy ide látogatnak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm25lz56rezo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük