Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből?
Tudósok szerint a tengervíz színében észlelhető apró eltérések lehetővé teszik számukra, hogy az Antarktiszon élő, kicsi, de rendkívül fontos tengeri élőlényeket, köztük az antarktiszi krilleket, a világűrből számolják. Az új kutatási projekt középpontjában az antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú, és a Föld egyik legelterjedtebb és legfontosabb állatfaja. Ezek a kis lények táplálékául szolgálnak a tengeri élővilágnak, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat is. Azonban a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatívan befolyásolhatja a krillek populációját, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a monitorozásukra.
Rod Downie, a WWF-UK vadon élő állatokat védő jótékonysági egyesület vezető sarkkutatója elmondta: „Az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhősei. Kicsik, alulértékelt hősök, akik hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket.” A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérő Intézet (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs az, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el, és ez az eltérés a krillek számától függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért vissza Antarktiszról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdünk a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Aztán hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” A krillek sűrűségének pontos elemzése és a tengervíz színének megváltozása lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációjáról, így a világűrből monitorozhatják a populációt.
A krillek táplálékként szolgálnak a Föld legnagyobb állatai számára, beleértve az óriási bálnákat is, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszon táplálkozzanak velük. Ezek a kis lények emellett egészséges óceán alapját képezik, és részei egy jótékony ciklusnak: a bálnák krillet esznek, a krillek mikroszkopikus vízi növényeket fogyasztanak, amelyek a tengeri jégben élnek, és ezek a növények szén-dioxidot nyelnek el, miközben nőnek. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygó hűsítő tengeri növényeit. Azonban ahogy az óceán hőmérséklete emelkedik a globális felmelegedés miatt, a természetvédelmi tudósok attól tartanak, hogy ez a ciklus megzavarodhat, és a krillek kiszolgáltatottá válhatnak.
Downie hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kell kezelnünk a halászatot és meg kell védenünk a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy nyomon követhessük és megóvhassuk ezt az életfontosságú fajt.” A krillek védelme nem csupán a tengeri ökoszisztéma fenntartása szempontjából kulcsfontosságú, hanem a globális klímaváltozás elleni küzdelem egyik alappillére is, hiszen ezek a kis élőlények nagy szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében és az óceánok egészségének megőrzésében. A kutatások folytatása és a krill populációjának monitorozása tehát elengedhetetlen a jövőbeli ökológiai egyensúly megőrzése érdekében.
Ezeket is érdemes megnézni
Történelmi csúcsot döntött a tilos szennyvízömlések száma Windermere-ben tavaly
Ki nyeri a versenyt a humanoid robot fejlesztésében?
