Uranusz holdjain végzett új kutatás élet lehetőségét vetíti előre
Uranusz, a Naprendszerünk külsejében található, gyönyörű és jeges gyűrűs bolygó, évtizedek óta a tudósok figyelmének középpontjában állt. Azonban a legújabb kutatások arra utalnak, hogy ez a bolygó és öt legnagyobb holdja nem olyan steril és halott világ, mint ahogyan azt korábban gondolták. A NASA Voyager 2 űrszondájának 1986-os látogatása óta számos információt gyűjtöttek az Uranus rendszeréről, de egy új elemzés felfedte, hogy a szonda látogatása egy erőteljes napvihar idejére esett, ami téves elképzeléseket alakított ki a rendszer valós állapotáról.
Uranusz a legnagyobb hideg bolygók közé tartozik, és az a különlegessége, hogy oldalra dőlt, mintha megcsúszott volna. Ez a furcsa elhelyezkedés adja a bolygónak a legbizarrabb jellegét a Naprendszer többi bolygójához képest. Amikor a Voyager 2 átrepült Uranus mellett, a tudósok lenyűgöző képeket kaptak a bolygóról és annak holdjairól. Azonban a szonda által visszaküldött adatok azt jelezték, hogy Uranusz és holdjai inaktívak, eltérően más, a Naprendszer külső részén található holdaktól. A Voyager 2 mérései azt mutatták, hogy Uranusz védelmező mágneses mezeje is furcsán torzult, ami szintén hozzájárult ahhoz a téves elképzeléshez, hogy a rendszer steril és élettelen.
A legújabb kutatás azonban megoldotta ezt a régóta fennálló rejtélyt. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Voyager 2 rossz időpontban látogatott el Uranushoz. A kutatás során kiderült, hogy a szonda látogatása alatt a Nap heves aktivitást mutatott, és az erős napszél valószínűleg eltávolította a bolygó körüli anyagot, ideiglenesen torzítva ezzel a mágneses mezőt is. Dr. William Dunn, a Londoni Egyetem kutatója kifejtette, hogy az új eredmények alapján a korábbi évtizedek téves elképzelései helyett sokkal izgalmasabb képet kaphatunk az Uranus rendszeréről. „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az Uranus rendszer sokkal izgalmasabb lehet, mint korábban gondoltuk. Lehetséges, hogy a holdak alatt óceánok találhatóak, amelyek tele lehetnek élettel” – mondta Dunn.
Linda Spilker, aki fiatal tudósként dolgozott a Voyager programban, szintén örömmel fogadta az új eredményeket. Jelenleg is a Voyager küldetések projekt tudósa, és örömmel osztotta meg a BBC News-nak, hogy mennyire izgalmas, hogy az Uranus rendszerében potenciális élet lehetősége merül fel. „Fantasztikus eredmények, és nagyon izgatott vagyok, hogy a Voyager adatokkal olyan sok mindent tudunk kezdeni” – tette hozzá.
Dr. Affelia Wibisono, a Dublini Fejlett Tanulmányok Intézetének kutatója, aki nem tagja a kutatócsoportnak, szintén izgalmasnak nevezte az eredményeket. „Ezek az eredmények megmutatják, mennyire fontos visszatekinteni a régi adatokra, mert néha valami új rejtőzik mögöttük, ami segíthet a következő generációs űrkutatási küldetések megtervezésében.”
A NASA máris tervezi, hogy egy új küldetést indít az Uranushoz, az Uranus Orbiter és Proba néven, amely várhatóan 10 éven belül indul. Dr. Jamie Jasinski, a NASA tudósa, aki javasolta a Voyager 2 adatok újraelemzését, kifejtette, hogy a jövőbeli űrhajók műszereit az új eredmények figyelembevételével kell megtervezni. „Mivel a Voyager 2 olyan események közepette repült el Uranus mellett, amelyek rendellenesek voltak, újra kell gondolnunk, hogy pontosan hogyan tervezzük meg az új küldetés műszereit” – mondta Jasinski.
A NASA Uranus kutatóűrszondája várhatóan 2045-re érkezik meg, és a tudósok remélik, hogy kiderül, ezek a távoli, jéghideg holdak, amelyeket korábban halott világoknak tartottak, valójában élet otthonaivá válhatnak. A tudományos közösség izgatottan várja, hogy felfedezések születhessenek, és talán újabb titkokra derüljön fény a Naprendszer legkülönösebb bolygója körüli világban.
Ezeket is érdemes megnézni
A Fed megőrzi a kamatlábakat a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt
Ki nyeri a versenyt a humanoid robot fejlesztésében?
